Kávéházak bejegyzései 
Budapest egyik letűnt főintézménye. Talán most ébredezik lassan. A külső ne tévesszen meg senkit, a kávéházak szociális intézmények, ahol elsősorban a beszélgetésről szól az idő, vagy olvasgatásról, vagy ismerősök felismeréséről. Viszont sok helyen már gasztro-túrát is tehetünk.Chagall és a nyírfácska
Petra ráncigált egyszer ide, azóta is visszavágyom erre az Oktogon és a Nyugati közt a Hajós és a Zichy u. sarkán található igazán kellemes evő-ivó-üldögélő helyre. Chagall szellemében igyekeztek létrehozni amiből inkább csak annyi van itt, hogy jól hangzik, viszont a hangulat ennek ellenére is nagyon kellemesnek modható, kűlönös tekintettel a nyírfácska domesztikálására és a fílingre úgy általában.
Új fejlemény, hogy a Chagall tulajdonosai forgatják a netet, vagy néha rákeresnek a Google-ben, ugyanis a minap írtak nekem, hogy a hely megváltozott ahhoz képest amit mi irogattunk róla régebben, máshol.
Az elküldött PR anyagban ilyet olvashatunk: "Chagall-ra jellemző motívumok és berendezési tárgyak, a színes falak és csodás reprodukciók elvarázsolják mind a művészetszerető közönséget, mind a laikusokat."
Hű. Ha. Ha mondjuk meghívtak volna, hogy nézzük meg magunk, akkor valószínűleg személyesen élhettük volna át a varázslat felébredését, és írhattunk volna hasonló költői magasságokba biztos nem szökő kommentet, de az igazság (látogatás) pillanata már közel van.
A fotóból itélve leginkább csak a székek cserélődtek ki, nyírfácska maradt, sőt háttérfilozófiát is kapott:
"Itt azt is megtudhatjuk, hogy a nyírfa – leveleitől megfosztva – milyen impozáns és eredeti, ha azon a helyen jelenik meg előttünk, ahol nem várjuk."
(PR anyag)
Igen jó meglátás, de ez egy németjuhászkutyára is igaz amennyiben a levelek megfosztásától (szegény fa) most épp eltekintünk.
Konyha és fíling vizsgálat várólistán.
Ezt a képet nem én csináltam hanem ők küldték (én jobbat tudok :))
Középpontban a Centrál (a banánhéjokra kérjük vigyázzanak!)
Kategóriák: Kávéházak
Címkék: central, csusztatott palacsinta, flodni, kavehaz
A Centrál Kávéházról mint "A KÁVÉHÁZRÓL" már pozitívan értekeztünk máshol, lássuk, hogy az idő melynek vasfoga mint tudjuk addig jár a kútra míg el nem törik, kikezdte-e ezt a műintézményt is. Zene továbbra sincs, ami kiváló, a hangulat továbbra is nagyon jó, igazi nagyvonalú kávézást enged meg, és nem baj, ha csak egy teával üldögélünk órákat, senki sem krákog felettünk. A pincérek továbbra is jól öltözöttek, kedvesek, és periferikus látásuk sem romlott sokat. Szombat délutáni csevejünk helyéül ezért jónak ígérkezett a választás. A két kedves német turista is így érezhette akik láthatóan már több órája olvasgatták gájdukat, s aztán a Die Zeit-et, melyet mint tudjuk kiolvasni minimum 1 hét.
Részünkről csúsztatott palacsinát és egy flódnit kértünk, valamint egy eszpresszót és két gyümölcsteát. A kávé a régi volt, baj lenne ha nem így lenne. A teákkal kapcsolatosan már nehezebb az ítélet, ugyanis kedves barátom megfogalmazása jutott eszembe akkor amikor azt állította, hogy a teakiöntő egy dologra való, hogy kiöntsük belőle a teát. Nos a kis kancsó épp erre a célra nem felel meg, így a tálca és minden körülötte csurom tea lett. Közben megérkezett a kért desszert, mellyel kapcsolatosan nyolcvan százalékosan tudunk csak lelkesedni. A palacsinta száraz volt, agyon porcukrozva, mikrózva. Az íze finom volt, eltekintve a 2-3 dióhéjtől, mely legalább megnyugtatott bennünket a töltelék eredetiségéről. A Flódni héj-szempontból ugyanígy járt, s íze is hasonló százalékban nyűgözött le minket. Így hát kénytelenek voltunk beérni a patináns intézmény atmoszférájával, mely minden dió (s egyben banán)héj ellenére az egyetlen igazi etalon kávéház Budapesten. Még mindig.
Végül, hogy az élet mégis milyen igazságtalan: kifelé menet végig kellett néznünk, ahogy az egyik pincér puszta kézzel tapicskolt egy szelet dobostortát, próbálva visszaapplikálni a celofánt az oldalára, melynek a kiemeléskor nem vette igénybe a segítségét... mivel elfogultak vagyunk nem tesszük jobban szóvá az esetet, tudjuk be ismét egy banánhéjnak ezt is, reméljük többször nem látunk ilyet itt.
Bemutatkozás
Gasztronómia vélt és valós fellegvárai, most reszkessetek! Gasztrofil és társai már a nyomotokban!
Keresés
Utolsó kommentek
- A csodálatos Mandarin (Mandarin Bár az Ó utcában), Bubaj: Koszi az ajanlot! »Kategóriák
- Éttermek (1)- Kávéházak (2)
Archívum
- Jelen- 2007. április
- 2007. március
- Az összes »
Linkek
- Társoldalunk, kultajánlóval- Medwe kritikái
- Eszemiszom
- Angolul bloggolva
- Angol étterem és Budapest ajánló turistáknak
Egyéb
RSS